Szabó András                   06-50/117-3265                     mokusfarm.szabo.andras@gmail.com

[HÁZIÁLLAT MAGAZIN] 2011. AUGUSZTUS 05. 

Vipera helyett mókust!

A mókus izgalmas téma, főként azért, mert olyan ellentmondásos állat: a píárja sokkal jobb, mint az ügyfélkapcsolata.

Szabó András mókustenyészetéről sokaktól, sokszor hallottunk már. A mókus izgalmas téma, főként azért, mert olyan ellentmondásos állat: a píárja sokkal jobb, mint az ügyfélkapcsolata. Szabó András több hasonló állatfajjal is foglakozik, a csíkos mókusoktól kezdve a lemmingeken át a fűegérig.

Háziállat Magazin: Honnan az állatszeretet?

Szabó András: Gyermekkoromban sokszor fogtam gyíkokat, levelibékát, melyeket terráriumban tartottam. Abban az időben ezek a jószágok még nem voltak védettek. 10-12 évesen halaim voltak, az egyszerűen tenyészthető guppikat és szifókat állatkereskedésben adtam el. Sem a családban, sem ismerősök között nem volt senki, aki állatokkal foglalkozott volna. Nem tudom honnan vettem, de úgy emlékszem, hogy mindig is állatokat akartam tenyészteni. Még gyerek voltam, amikor megjelent egy könyv a nutria tenyésztéséről. Szívesen belevágtam volna, de a szülők ebbe már nem egyeztek bele.

Aztán sokáig nem voltak kisállataim, csak kutyám. 10-12 éve ismerőstől kaptam fiatal puffogó viperákat. Lelkesen vágtam bele, de az egész család rettegett, és igazából én is féltem tőlük. Közben voltak különböző hüllőim, a madagaszkári gekkók tenyésztése sikeres is volt. Feleségem sokszor mondogatta, hogy a vipera helyett miért nem foglalkozom inkább valami aranyos, kedves kis puha állattal. Hamarosan talált is az egyik állatmagazinban egy cikket a csíkos mókusokról. Rögtön szereztem néhány állatot, és a következő évben már adtam is el a szaporulatból.

Műszaki végzettségem van, állatokkal kapcsolatos ismereteket csak tapasztalatból és ismeretterjesztő leírásokból szereztem.

HM: Ön szerint meghatározó előnyt jelent egy állattenyésztőnek, ha állatok között - esetleg állattartó szülők gyermekeként - nő fel?  SzA: Több tenyésztőt ismerek, akiknek a szülei is foglalkoztak állattenyésztéssel. Nehéz behozni azt az előnyt, amit évtizedek alatt tanulás nélkül már fiatalon megszereztek. Az ötéves fiamnál is látom, hogy mennyire ügyesen bánik az állatokkal. Egyáltalán nem fél tőlük, de óvatosan fogja meg őket. A degukkal jókat játszik, a mókusokat pedig nem piszkálja; örül ha elvesznek a kezéből egy diót. Viszont nem élhetik át azt a csodát, amit azoknak a gyerekeknek (vagy akár felnőtteknek) a szemében látok, akik első állatukat viszik haza.

HM: Mekkorára saccolja a hazai mókusállományt? Sokan vásárolnak mókust vagy lemminget pl. kutya v. macska helyett?

SzA: Gondolom nem a vadon élőkre kérdez, mert arról fogalmam sincs. A hobbiból tartott állományt 5-7 ezerre tippelem, ennek többsége csíkos mókus. Néhány száz nagy mókust tarthatnak, melyek többnyire védett, közönséges erdei mókusok. A közel négyszáz mókusfajból nálunk csak ez az egy faj, és ennek alfajai védettek. Persze nem véletlen, hogy mégis pont ezt tartják: Magyarországon csak ez él szabadon; sokan még nem is hallottak más mókusról; ha mégis, akkor nagyon ritkán és viszonylag drágán lehet beszerezni.

És hogy tartanak-e kutya helyett mókust?  Nos, szerintem kutya helyett senki nem vesz mókust. Egy társaságkedvelő, gazdáját imádó hűséges kutya még a házat is őrzi. A mókusok többsége ezzel szemben a természetben egyedül él, így még fajtársai sem hiányoznak neki. Ennek ellenére türelmes szelídítéssel nagyon kedves háziállat válhat belőle. Németországban jóval nagyobb múltja van a mókustartásnak, de ott sem kutya helyett; ha egy családban felmerül a gondolat, hogy valamilyen kisemlőst tartsanak, akkor a tengerimalac, degu, hörcsög, süni mellett ugyanúgy szóba jöhet valamilyen mókus.

HM: Rászolgál a mókus a hírére, van annyira aranyos-barátságos, mint aminek kinéz? Szelíd lesz? SzA: 4-5 hónapos koráig minden eldől. Ha ebben az időszakban megfelelően foglalkoznak vele, akkor bármelyik fajta mókus a család kedvencévé válhat. Rövid idő alatt már elveszi az ételt a kezünkből, kedves, barátságos lesz. De hagyni kell, hogy ő kezdeményezzen. Ha van kedve, felfut a vállunkra, beleül a tenyerünkbe, zsebünkben finomságok után kotorászik. Ilyenkor lehet simogatni, de sosem lesz olyan bújós, mint egy cica. Viszont a vadon befogott, vagy fiatal korában elhanyagolt mókus nagy problémát jelent. Vagy annyira vad lesz, hogy az alomcsere is lehetetlenné válik, vagy olyan félénk, hogy csak éjjel merészkedik ki az odúból, csak az élelem fogyásán látszik hogy lakik valaki a ketrecben.

HM: Veszélyes állatok a mókusok és társaik? Ön került már veszélyhelyzetbe tenyésztésük során? SzA: Egymásra kimondottan veszélyesek. A természetben is keményen védik területüket, de ott van lehetőség elmenekülni. És ha a betolakodót sikerült kiszorítani, tovább már nem bántják egymást. Ezért nagy felelősség több mókust egy helyen tartani. Néhány faj csapatban él, a nagyobb testű mókusok többsége párban jól tartható, de állandóan figyelni kell a viselkedésüket. Könnyen összevesznek és akkor meg is ölhetik egymást.

Nem találkoztam még "vérengző mókussal". Nemrég olvastam, hogy valahol a kiéhezett mókusok falkába verődve széttéptek egy kutyát és embereket is megtámadtak, de ezt nem hiszem el, ez inkább "városi legenda". Néhány harapást leszámítva más veszélyhelyzetben nem volt részem. Csak akkor fordulhat elő egy-egy harapás, ha veszélyben érzi magát, vagy ha a ketrecen bedugott ujjat élelemnek nézi.

HM: Tartásuk több odafigyelést igényel-e az egyszerű háziállatokhoz képest?

SzA: Sokkal kevesebbet. Még a 3-4 hónapos szelídítési időszakban is kevesebbet kell foglalkozni vele, mint egy kölyökkutyával. Etetése is egyszerű és olcsó. Túlnyomórészt magokat eszik, de a változatosságra azért figyelni kell. Fontos hogy kapjon gyümölcsöket és időnként állati eredetű táplálékot is (lisztkukac, csirkecsont, sajt, száraz kutyaeledel). Néhány helyen kapni kimondottan mókusok számára készült keveréket.

Erdei bogyókat is lehet gyűjteni, kellemes családi program a gyerekekkel csipkebogyót, kökényt, makkot szedni az erdőben. Vannak nehezebben tartható fajok is. Például amelyik mókus alapvető tápláléka a fenyőmag, ott már komoly munka a fenyőtobozok állandó beszerzése. A főleg gyümölcsöket fogyasztó mókusoknak pedig egzotikus gyümölcsöket is tartalmazó étrendet kell biztosítani.

A szobába kiengedett mókusra oda kell figyelni. A kis termetű csíkos mókusok a legkisebb résen elszökhetnek, volt aki a szemeteszsákban keresgélő mókust kidobta, a kukában vette csak észre.

Oltani nem kell, nagyon ritkán betegszenek meg. Ha mégis állatorvoshoz kell vinni, akkor érdemes előtte tájékozódni, mert ritka állatok révén kevés állatorvosnak van tapasztalata a mókusgyógyítás terén. Élősködők is csak elvétve fordulnak elő bennük, mert a kutyákkal, macskákkal ellentétben nem találkoznak idegen állatokkal.

A mókusok rengeteg élelmet tárolnak, így nyugodtan elutazhatunk néhány napra, nem fognak éhezni. Biztonságos vízutánpótlásról kell csak gondoskodni (kisebb mókusnál egy alma kitart öt napig is).

HM: Elgondolkodtunk, hogy ha lenne mókusunk, hogyan hívnánk. Tud mondani néhány jó mókusnevet?   SzA: Minden mókusomnak van neve, de én nem spéci mókusneveket adok, hanem ami eszembe jut róluk: Kleopátra, Futok, Turbó, Pinduri, Cula stb. Cula egyébként a tévében most futó reklámfilm sztárja. Át kéne keresztelnem, talán Marilyn Monroe lesz. Egyik fehér mókusom Hóanyó, és volt egy fekete szibériai mókusom, Sátán. Ismerek több Misi mókust, egy ismerősöm csíkos mókusa Szotyi (napraforgó a kedvence és a csíkjai is hasonlóak).

HM: Van érdekes sztorija tartásukkal kapcsolatosan?

SzA: Mindig történik valami érdekes. Néhány hónapra külön kellett választanom a kanadai vörösmókus párt. A lány hatalmas, új ketrecben lakott, a fiút egy háromajtós szekrényből átalakított ketrecben tartottam. Elérkezett a párzási időszak. Ilyenkor a lánymókus hihetetlen hangokat ad ki, ezzel hívja a hímeket. Arra a hangra emlékeztet, amikor gyerekek egy kártyalapot erősítenek a bicikli-küllőre és gyorsan tekerik. Nem voltam otthon, feleségem hívott telefonon, hogy a hím teljesen bedilizett, ki akar jönni. Nem tartott sokáig, húsz perc alatt átrágta a vastag fából készült szekrényajtót. A legközelebbi párzáskor fordítva voltak elhelyezve, a hím könnyedén kiszökött a biztonságosnak gondolt ketrecéből és most befelé rágta át a szekrényt. Jó tesztek ezek, a tapasztalatok alapján most már valóban mókusálló ketreceket készítek.

Egy másik érdekes történet. Királymókus párt hoztam egy kisállatkert számára. A szállítódobozból egy kis tárolóhelyiségben lévő ideiglenes helyre kellett áttenni. Volt ott minden: lószerszámok, régi bútorok, ketrecek, egy faládában pedig néhány görény. Az átengedés közben az egyik királymókus elszabadult. Négyen voltunk a kis helyiségben, lépni is alig tudtunk a sok mindentől, a mókusnak számtalan búvóhely adódott. Ráadásul nem volt nálam háló. Egy óra próbálkozás után már sötétedett (világítás nem volt), a helyzet egyre reménytelenebbnek tűnt. Valakinek egyszer sikerült elkapnia a hátánál fogva, de a felzaklatott mókus visszaharapott. Közben a görények kirágták a faládát, egyikünknek folyamatosan őket kellett visszatartania (ők hamar levadászták volna). Végül sikerült egy zsákba terelni. Befogtam a száját, mindenki fellélegzett, ekkor észrevettük, hogy lyukas a zsák! A mókus már dugta is ki a fejét. Az utolsó pillanatban sikerült zsákkal együtt a helyére tenni.

Egy alkalommal fiatal csíkos mókusért jöttek, amire már hónapok óta vártak. Abban a helyiségben tartom az afrikai csíkos fűegereket is. Nagyon megörültek a szép kis egereknek; nem is gondolták hogy ilyen aranyosak a "kis mókusok". Mondtam, hogy a mókusok a ketrecben vannak, de annyira megtetszett nekik a fűegér hogy inkább azt vitték el. Ráadásul a tizedébe kerül.

 [Hobbiállat Magazin]   SZABÓ ANDRÁS 

Milyen a jó ketrec?

Mekkora ketrec kell a degunak? És mekkora a csincsillának? Mit kell beletenni? Ugye ismerősek ezek a kérdések?! Kisrágcsálónk hazavitele előtt ugyanis nem árt beszerezni egy ketrecet. Igen ám, de milyet? Míg a kiválasztott faj igényeiről pontosan tudunk tájékozódni, addig a ketrecek terén már jóval kevesebb információhoz juthatunk.  

A jó ketrecben:

• az állatok jól érzik magukat (megfelelő méretű, adott fajnak optimális kialakítású)

• nem szorulnak bele, nem sérülnek meg (Nehéz elképzelni, hogy egy kisállat beszorul a ketrecébe, pedig előfordulhat, hogy a rácsok közé, vagy a berendezési tárgyakba (pl. túl szűk csövekbe vagy két rugalmas faág közé bepréseli magát) beszorul. Ügyeljünk arra is, hogy ne sértse fel magát fémlemezek hegyes sarkától, nem lecsiszolt hegyes rácsoktól vagy csavaroktól.)

• nem tudnak belőle kiszökni

• biztonságos, de (általunk) könnyen nyitható ajtókkal rendelkezik

• nem nagyon tudnak kiszemetelni

• egyszerűen és az állatok zavarása nélkül lehet tisztítani

• esztétikus

• tartós

Milyen legyen a rács?

A rácsozat méreténél a fiatal állatok nagyságát kell figyelembe venni. A kisdeguk már két naposan felfedezőútra indulnak, de ez nem gond, mert szerencsére elég nagy mérettel születnek. A mókusok születésükkor nagyon kicsik, éppen ezért csak négyhetes korukban merészkednek ki az odúból.

Ezeknek az állatoknak 13-16 mm osztású rács felel meg. Az egérfélék 7-8 naposan már mászkálnak, ezért csak a 8 mm-es osztásköz biztonságos, így jobb, ha terráriumban vannak.

A kislyukú rácsok gyengébbek, könnyen sérülnek, mert vékonyabb huzalból készülnek. Előfordulhat, hogy rossz szokásból egy állat mindig ugyanott pisili le a rácsot. A jó felületkezelés ellenáll az erős igénybevételnek. Az egyszerű festék hamar leválik, a rács korrodálódik és hamar tönkremegy. A nem porózus, műanyag alapú különleges festékek esztétikusak és megfelelő védelmet nyújtanak. A sötét színre festett rács mögött sokkal jobban látszanak az állatok.

A horganyzott rács tartós és szép. A jobb minőségű kétszeres vagy háromszoros horganyzással készül. Ez szabadban is kibír húsz évet.

A kisállatketrecek többsége olyan rácsból készül, amely egyik irányban csak 10-20 centiméterenként van megerősítve. Hegyes orrú állat (pl. csíkosmókus) könnyen átnyomhatja magát a hajlékony rácsok között.

Mindent elérő ajtó

Annyi ajtó legyen, hogy a ketrec minden pontját el tudjuk érni. Elég nagy legyen, hogy a berendezési tárgyakat (pl. mókuskerék) be tudjuk tenni. Egyszerűen, de biztonságosan záródjon. A bepattanó ajtó kinyílhat, ha az állatok ráugranak. Ha macska is van a lakásban, akkor úgy kell rögzíteni, hogy kívülről se lehessen könnyen nyitni. Ha szabadba kerül a ketrec, teljesen biztos megoldást kell választani (pl. karabiner vagy bajonettzár).

A ketrec alja

Higiénikus és praktikus, ha az alomtálcát egy rács választja el a ketrectől, de az állatok nagyon nem szeretik. A legtöbb állat sok időt tölt az alomban. Ennivaló után keresgél, készleteit elássa, dolgát végzi. A ketrec takarítása egyszerű, ha alul van egy kihúzható tálca, amit egy betolható ráccsal ideiglenesen le lehet választani. Az alomban való keresgéléssel az állatok sok szemetet szórnak ki, ezért a ketrec alja legyen minimum 10-12 cm magas, ebből már sokkal kevesebbet szemetelnek.

Emeletes házba szintezés

A ketrec méretét csak akkor tudják kihasználni az állatok, ha megfelelően van berendezve. Legyenek benne kisebb polcok, vagy akár teljes területű emeletek. A szintek készülhetnek rácsból vagy falapokból. Számítsunk rá, hogy a lapok felületét rendszeresen tisztítani kell és idővel cserélni, mert elrághatják. Viszont az állatok jobban szeretik, mint a rácsot. Állatoktól függően biztosítani kell a szintekre való feljutást. Tehetünk be kis létrákat vagy ferde faágakat. Mókusoknak ne zsúfoljuk tele a ketrecet. Néhány kisebb polc és faág mindenképpen kell, de maradjon elég hely az ugrálásra.

Ketrec a degunak

2-4 degu esetén minimum 100x50x60 cm alapterületű ketrec szükséges. Ha terráriumot építünk, tetejét erős acélhálóból vagy -rácsból készítsük, és a szellőzés miatt jó, ha az egyik fala is ebből készül. Másik jó megoldás, ha egy acélrácsos kalitkát építünk át oly módon, hogy a műanyag alja helyett egy akkora méretű terráriumot szerkesztünk, amire rácsatolhatjuk a rácsos részt. Így egy nagyszerű, emeletes, kombinált kalitkát kapunk, ami egyesíti a két megoldás előnyeit (pl. jó a szellőzése, de nem tudják kikaparni belőle az almot, beterítve vele a fél szobát).

Ketrec a csincsillának

A csincsillaketrec kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy az állatkák szeretnek ugrálni, ezért a többemeletes (legalább 3 szintes), szintenként minimum 40x50x60 cm nagyságú ketreceket ajánljuk. A ketrecekbe helyezzünk el bújócskához kiváló és fekvőhelynek is alkalmas csöveket.

Ketrec a csíkosmókusnak

A mókus nagy mozgásigényű állat, ennek megfelelően az elhelyezés tekintetében is eltér a többi közkedvelt kisemlőstől, mert legalább 50x100 cm alapterületű, 1-1,5 m magas ketrecet kell számára készítenünk, megfelelő faág és odú behelyezésével, ahol valamelyest kitornázhatja magát.