Néhány gondolat a táplálékról

Többen kérdezték, hogy miért nem használok magkeveréket.

Időnként összekeverek 6-8 különböző magból álló, néhány hétre elegendő adagot. De szerintem nem praktikus. Egyrészt azért nem, mert az ideális összetétel meghatározására nincs elég információm. És azt hiszem, hogy másnak sincs ehhez elegendő ismerete. És még valami miatt. Szeretek meglepetést okozni a mókusaimnak :)  Nagyon kíváncsi állatok. Hiába van még maradék a tegnapiból, hatalmas a nyüzsgés, amikor megérkezek az aznapi adaggal. Sosem tudhatják, mi lesz a menü. Szerintem fontos, hogy legyen az állatoknak mindig valami, ami után érdeklődnek. Néha egy-egy új berendezési tárgy, de a napi kaja mindenképp kiemelkedő fontosságú nekik. Nem így lenne, ha mindig minden ott sorakozna a tálkákban. 

 Állatkereskedésekben kapni speciálisan mókusok számára készített keveréket. De melyik mókusnak állították össze? Természetesen nincs minden fajtának külön-külön keverék. Sok faj életkörülményei, és ezért táplálkozási igényei különbözőek. Próbálkoztam többfélével. A drágábbakban még szárított lisztkukac is volt. Szerintem felesleges, mert ami kiszárítás után teljes mértékben megmarad belőlük, az a kitinpáncél. Ami semmire nem jó, sőt nagyobb mennyiségben káros.

Másrész azért sem tartom praktikusnak a magkeveréket, mert az állatok válogatnak. Ha csak a kedvenceikből állítom össze a keveréket, akkor persze mind elfogy. De arra törekszem, hogy olyanból is egyenek, ami nem kedvenc, de azért fogy belőle. Nem könnyű belőni, hogy melyikből mennyit tartalmazzon, hogy a nagy része hamar elfogyjon. Így aztán vagy kidobom akár a felét, vagy több napig bent hagyom. Viszont a maghéjak hamar elfedik a magokat, amiből már nem szívesen válogatnak, főleg nem a kevésbé kedvelt maradék magokat. Ráadásul az állatok hamar bele is piszkítanak az etetőtálkába. Ezért én legtöbbször egy nap múlva kiveszem a tálkákat és a maradékot kiöntöm. Néha, legfeljebb még egy napig hagyom bent. 

Természetesen minden állatnál elsődleges szempont, hogy mivel táplálkoznak a természetes környezetükben. Elég kevés adat van erre vonatkozólag. Ilyen mélységű leírásokat találtam: „A természetben főleg dióféléket, magvakat, gyümölcsöket és gyömbérnektárt esznek… Vegyes táplálkozást folytatnak, nem lehet egyedül növényi eredetű táplálékkal etetni.” Arról meg végképp nincs adat, hogy mely táplálékból milyen arányban fogyasztanak. És figyelembe kellene venni a szezonalitást is. Mindig abból esznek legtöbbet, ami épp nagy mennyiségben megtalálható a környezetükben. Valószínű, hogy a vadon élő mókusok sokkal egyoldalúbban táplálkoznak, mint a gondosan tartott hobbiállatok. Nálam nagy kedvencük például a görögdinnye és a füge. Na ezeket biztos, hogy az élőhelyükön soha nem fogyasztanak. Akkor ne is adjunk nekik?

Mivel az adott természetes környezetben egy faj hosszú időn keresztül fennmarad, így adja magát, hogy az a jó táplálék, amit ott találnak. Kiindulásnak ez jó, de nem ilyen egyszerű. Először is a szabadban élő állatok átlagéletkora sokkal alacsonyabb annál, amit jó tartási körülmények között elérhetünk. Az időszakonként előforduló táplálékhiány, vagy esetleg csak bizonyos fajta táplálék hiánya miatt az állatok legyengülnek és ezért komolyabban megbetegszenek, vagy hamar levadásszák őket a ragadozók. 

A másik pedig, amiért nem lehet egy az egyben követni a természetes táplálkozásukat, az elég egyértelmű. Nem állnak rendelkezésre azok az élelmek, vagy irreálisan nehéz és drága lenne a folyamatos beszerzésük. 

Így a tenyésztők és hobbiállattartók egymástól veszik át a tapasztalatokat. Ami alapvetően jó, mert ami máshol bevált, azzal nagy baj nem lehet. De sajnos ugyanígy a kevésbé jó dolgokat is átvesszük.

Én sem mondom, hogy úgy kell etetni, ahogy nálam bevált. Hiszen nincs kontrollcsoport, ahol néhány összetevő elhagyását kipróbálnám, arányokat változtatám. Minden csapat ugyanazt kapja. Folyamatosan próbálkozom és figyelem az eredményt. 

És ne higgyük, hogy a hatékony és hiteles, hosszú ideig, sok állattal folytatott vizsgálatokat bárki is elvégzi. Hiába mondják az állateledel gyártók, hogy igen gondosan állítják össze az eledeleket. Még kutyára sem hiszem, hogy több éves, szigorú ellenőrzés mellett végzett kontrollcsoportos kísérletek alapján állítják, hogy mennyivel jobb a nagyrészt vágóhídi hulladékot tartalmazó prémium kutyatáp, mint a többi, vagy akár a házi koszt. A ritka, egzotikus hobbiállatokra pedig még kevésbé. Állatkerti szakembereknek sok tapasztalata van, de az ritkán publikus.

Sok hobbiállatos weblapon találtam tanácsokat, tippeket kínai falakó mókusok táplálására. Röviden összefoglalva a következőket javasolják:

Elhízásra hajlamos, ezért ne táplálja őket túlságosan. Cukortartalomra vigyázzunk, ezért kevés édes gyümölcsöt adjunk.

Gabona magvak szükség szerint (pl. papagáj magkeverék).

Mogyoró, fenyőmag, para dió, csöves kukorica, napraforgó, szezámmag, tökmag, dinnye mag, kesu dió, földimogyoró (natúr, pirítatlan), makadám dió, para dió, pekán dió, kendermag. Szépia, só- és ásványi kő. Fák termései: gyertyán, juhar, fenyő, gesztenye, makk. Élő tápláléknak lisztkukac, viaszmoly, tücsök.

Minden nap friss zöldségfélék: paprika, cékla, sárgarépa, édeskömény, cikória saláta, gomba, uborka. Kevés gyümölcs és bogyósok: alma, gránátalma, körte, kivi, füge, áfonya, csipkebogyó, málna, eper, ribizli, homoktövis, szőlő, kökény. Virágok: rózsa, hibiszkusz, százszorszép, pitypang, körömvirág. Fű, széna, friss gallyak.

Kefír, joghurt, tejföl, sajt.

Egy javaslat magkeverékre: 25% zab és zabpehely, 40% napraforgó, 10% kendermag, 25% búza és kevés köles. Ehhez adjunk még kevés diót, földimogyorót, mogyorót. Másik javaslat magkeverékre: nagypapagáj magkeverék + napraforgó, zab, kukorica, köles, fenyőmag, héjas mogyoró.